Ma visszajöttem Gyöngyösre. 6-kor indult a busz, 3 órát utaztam. Volt időm gondolkodni. Mindenféle gondolat átfutott az agyamon. Az is, amit tegnap tettem, és az is, hogy miért. Végig akarom-e csinálni ezt az egészet, vagy nem? Ha nem, minek okoztam csalódást és esetleg fájdalmat azoknak, akiket szeretek? Játszanom kell. Bármi is történik, nekem játszanom kell tovább, a műsornak folytatódnia kell. "Színház az egész világ, s színész benne minden férfi és nő." (Shakespeare) Most már én is színész vagyok...
Akikkel azt tettem, amit, nem érdemelték meg, mégis megtettem. Miért? Hogy megvédjem őket valamitől. Mitől? Ezt sajnos nem írhatom le, mert nem tudom, olvassák-e még a blogomat. Nem azért bántottam meg őket, nem azért téptem ki a saját szívemet, hogy rájöjjenek, mi a valóság. Az rosszabb lenne. Nekik is és nekem is. Többet erről nem írok, de ezt muszáj volt leírnom...
Utolsó kommentek